Jartunkban-keltunkben egyre tobbszor futunk Greta aruba: noteszek, pamfletek, kis targyak par fontert. Tegnap a jatekmuzeumban egy sarok neki volt szentelve, ket konyvecskeje logott zsinoron, a fiam beleolvasott. Kesobb megkerdezte, hany eves is Greta. Meg kesobb, ugyanazon a delutanon, mikor setalgattunk Bethnal Greenben, egyszer csak megszolalt: “Nem hiszem, hogy egymaga irta oket.”
Ennyi. 
